A változás törvénye

A változás törvénye

Elgondolkoztál már azon, hogy a külvilág miért nem nyújt folyamatosan boldogságot?

A válasz az, hogy a külvilág nem állandó. – Az egyedüli változatlan, az maga a VÁLTOZÁS.

Egy példa: Szereted a frissen megkapott, új állást, értékesnek és ösztönzőnek találod a munkahelyed. De mi történik pár év múlva, amikor egyhangúvá válik a munka és a munkaközösség új tagjaival sem találod meg a közös hangot? A külvilág állandóan változik – ezért nincs rá semmi garancia, hogy a hosszan tartó boldogságot megtaláld benne.

Amennyiben tartós boldogságot szeretnénk, kutatnunk kell a változatlant és az örökkévalót. A Lélek az változatlan és örök. De ha olyasvalaminek szenteljük magunkat, ami természeténél fogva múlandó, akkor a boldogság, amit abból remélünk, szintén múlandó és rövid életű lesz.

Az élet változékony. Ciklikus. Nem várhatod, hogy ugyanolyan maradjon, mert az alapvető természetének mondana ellent. Pontosabban: várhatod ugyan, de csak szenvednél ettől az elvárástól… A változást gyakran katasztrófaként éljük meg, tele félelemmel, holott legnagyszerűbb lehetőségeink is benne rejlenek. A ciklikusság az a természetes hullám, amelyet bölcsen meglovagolva a magunk javát szolgálhatjuk. Mindennek és mindenkinek megvan a maga ritmusa, a maga időszámítása. Nem véletlen, hogy olykor semmi sem akar előremozdulni, máskor szinte varázsütésre halad előre minden. Ha ráérzel a magad saját ciklusára, többé nem esel kétségbe a látszólagos veszteglések idején, és nem okoz gondot számodra jókor jó helyen lenni. Főképpen pedig képessé válsz arra, hogy bízz saját fejlődésed folyamatában.

Életünkben egy dolog állandó - a változás. Mindig minden változik, fejlődik. Ma már nem ugyanaz vagy, aki tegnap voltál, és holnap már nem ugyanaz leszel, aki ma vagy. A világ, a természet napról napra változik, Sokan nehezen fogadják el a változást, mert az mozgással, fejlődéssel jár - ki kell mozdulni a komfortzónából.

Neked milyen a hozzáállásod a változásokhoz?

A legtöbb ember nagyon nehezen hagyja el a komfortzónáját, mert azt már ismeri, megszokta. Lehet, hogy nem érzi jól magát benne - itt is, ott is tör, nyom, kicsit fáj - de még sincs elég bátorsága ahhoz, hogy változtasson.

Pedig aki ugyanúgy gondolkodik, mint eddig, aki ugyanazt teszi, mint eddig - az ugyanazt kapja, mint eddig.

Ha az a gondolkodásmód, az a munka nem vitt előbbre bennünket, ami eddig csináltunk, akkor - ha változtatni akarunk az életünkön - máshogy kell gondolkodnunk, mást vagy máshogy kell tennünk.

"A napot nem lehet megállítani az égen, akkor sem, ha alkonyul."

A változás mindig bekövetkezi, ha eljön az ideje, és egy dologgal mindig megjutalmaz bennünket -

a fejlődés lehetőségével.

Hinnünk, bíznunk kell benne - sőt, ha elég tudatosak vagyunk, akkor már tudjuk is - , hogy a változás, mindig a mi érdekünket szolgálja.

                Forrás: http://www.fenyorveny.hu/2013/12/a-valtozas-torvenye.html