Evangélium minden nap
Jézus a szenvedését megelőző napokban
példabeszédekben kezdett szólni a főpapokhoz és a nép elöljáróihoz: Egy ember
szőlőt ültetett. Bekerítette sövénnyel; pincét is ásott, meg őrtornyot is épített
benne. Aztán bérbe adta a szőlőmunkásoknak, és elutazott messze földre.
Amikor eljött az ideje, elküldte a
szőlőmunkásokhoz egyik szolgáját, hogy beszedje a szőlő terméséből neki járó
részt. Ezek azonban nekiestek, megverték, és üres kézzel elkergették. Ekkor másik
szolgát küldött oda hozzájuk: annak betörték a fejét, és gyalázatosan elbántak
vele. Küldött egy harmadikat is: azt megölték. Küldött aztán még többet:
közülük egyeseket megvertek, másokat pedig megöltek. Ezután már csak az
egyetlen fia maradt, akit nagyon szeretett. Végül őt küldte hozzájuk, mert így
gondolkodott: „A fiamat csak becsülni fogják.” A szőlőmunkások azonban így
biztatták egymást: „Itt az örökös. Gyerünk, öljük meg, és mienk lesz az
öröksége!” Nekiestek tehát, megölték, és kidobták a szőlőből. Vajon mit tesz
majd erre a szőlő ura: Elmegy, elpusztítja a szőlőmunkásokat, és másoknak adja
ki a szőlőt. Nem olvastátok az Írást?
A kő, amelyet az építők félredobtak,
szegletkővé lett.
Az Úr tette azzá; csodálatos dolog ez a
mi szemünkben.
Erre el akarták fogni Jézust, de féltek
a néptől. Megértették ugyanis, hogy róluk mondta a példabeszédet. Otthagyták
tehát, és eltávoztak.
Jézus az üdvtörténetet foglalja össze a
szőlőmunkásokról mondott példabeszédében. A szőlő gazdája Isten, a mennyei
Atya, aki megteremtette a világot és azt rábízta az emberekre. Az ember felelős
a rábízott világért, munkájával Isten teremtő cselekedetét kell folytatnia.
Isten kijelöli az ember számára az életteret és parancsokat, törvényeket ad
számára, amelyek az emberek együttélését és Istennel való kapcsolatát
szabályozzák. Amikor az emberek letértek Isten törvényeinek útjáról ő elküldte
szolgáit, a prófétákat, hogy figyelmeztessék őket. A figyelmeztetés azoknak is
szólt, akik azt képzelték, hogy a szőlőskert az ő tulajdonuk, vagy igyekeztek
azt birtokba venni. Isten világ feletti uralmát azonban az ember soha nem
szerezheti meg magának. Isten küldötteit, a prófétákat megölték, a szövetséget
megszegték, de Isten továbbra is hűséges maradt. A végső időkben elküldte
egyszülött Fiát, Jézus Krisztust, de őt sem kímélték a gonoszok.
A vallási vezetők pontosan értették,
hogy miről beszél Jézus. Az ő atyáik, elődeik voltak azok, akik megszegték az
Istennel kötött szövetséget, megölték a prófétákat, és most ők maguk azok, akik
Isten Fia életére törnek. Gonosz szándékuk Isten üdvözítő tervének része.
Minden az ő akaratának megfelelően történt. Jézus keresztre feszítése nem Isten
tervének keresztülhúzása, hanem annak tökéletes megvalósulása. A mi Urunk nagy
árat fizetett, nagy áldozatot hozott megváltásunkért.
© Horváth István Sándor
Égi édesanyánk, vezesd gyermekeidet,
hogy minden ember felismerje Krisztust, a világ Világosságát. Mutatkozzon meg
még egyszer az emberiség történelmében Fiadnak, Jézus Krisztusnak végtelen
megváltó hatalma, az Atya Irgalmas Szeretetének hatalma! A Szentlélek alakítsa
át a lelkeket! Gyógyítsa meg emlékezetünket, és tisztítsa meg szívünket. Isten
uralkodjon mindörökké közöttünk, Ő, Aki Atya, Fiú és Szentlélek.
Forrás:http://www.evangelium365.hu/
Megjegyzések
Megjegyzés küldése