Az ISTENI TÖRVÉNY fontosságáról, életmentő hatásai!

Nikodémus a zsidók vezetője volt, tanító volt Izraelben. Éppen ezért rendkívül járatos volt Isten törvényében. Alázatos szívű volt, mert Jézushoz jött és elismerte az Isten Fiának istenségét. Egy vezető Izraelben. "Mester, tudjuk, hogy Istentől jöttél tanítóul; mert senki sem teheti e jeleket, amelyeket te teszel, hanem ha az Isten van vele." Ezért jelentette ki Jézus a számára, mint őszinte kereső számára az igazságot, mert alázatos szíve volt és a törvényből ismerete volt a bűnről. Ez az igazság pedig, amit Jézus közölt vele, hogy a büntetés ki lett fizetve, "Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta", - és ez nem volt bolondság Nikodémus számára, hanem "Isten ereje az üdvösségre".
Nyilvánvaló, hogy a törvény volt az a tanítómester, mely Krisztushoz vitte ezt az istenfélő zsidót.
Ezért amikor Péter felállt és prédikálni kezdett, akkor ezeknek az istenfélő zsidóknak, nem a haragot hirdette. Nem, mert ők tisztában voltak azzal, hogy a törvény haragot szül. Nem is Isten igazságosságát és az ítéletet hirdette. Nem, hanem csupán a jó hírt mondta el nekik arról, hogy a büntetés ki lett fizetve, ekkor azok megszomorodtak a szívükben és így kiáltottak: "Mit cselekedjünk, atyámfiai, férfiak?" (37. vers). A törvény volt a tanítómesterük, amely Krisztushoz vezette őket, hogy az Ő vérébe vettet hit által igazuljanak meg. Ahogy a himnuszköltő írja: "Isten törvényéből ismertem fel, a bűneimet, ekkor reszkettem az előtt a törvény előtt, amit korábban megvetettem, mindaddig, amíg a bűnös lelkem, esedezve a Golgotához jött."

Emlékezz arra a paráznaságon kapott asszonyra (Ján 8,1-11). Megszegte a hetedik parancsolatot. A törvény a véréért kiált (3Móz 20,10). Közel áll hozzá, hogy megkövezzék, ott a kövek között a porban várja az ítélet végrehajtását. Nincs más esélye, csakhogy Isten Fiának lába elé vesse magát kegyelemért kiáltva, ugyanez a feladata Isten törvényének is. Pál azt mondja, hogy "a törvény alatt őriztetünk egybezárva" (Gal 3,23). Azaz e törvény vádol és elítél. Lehet, hogy azt mondod: Nem vádolhatjuk a bűnösöket. De testvéreim, ők már vádlás alatt vannak. A Ján. 3,18 szerint "aki pedig nem hisz, immár elkárhozott". A törvény tehát csak felfedi a bűnös valódi állapotát.

Van egy poros asztal a nappalidban. Le is törlöd, gyönyörűen ragyog a tisztaságtól. Majd elhúzod a függönyt, hogy a reggeli nap besüthessen az ablakon. Vajon mit veszel észre az asztalon? Port. Mi csillog a levegőben? Por. Elképzelhető, hogy a fény csínálta a port? Dehogy, a fény csak segített észrevenni azzal, hogy megvilágította azt. Ugyanez történik, mikor te és én rászánjuk magunkat arra, hogy elhúzzuk a Szentek Szentje előtti függönyt és megengedjük, hogy Isten törvényének világossága megvilágítsa a bűnös szívét; mindössze annyi fog történni, hogy meglátja magát az igazságban.

Először a természetes (fizikai), csak azután a szellemi. Miért? Mert az "Érzéki ember pedig nem foghatja meg az Isten Szellemének/Lelkének dolgait: mert bolondságok néki; meg sem értheti, mivelhogy szellemileg ítéltetnek meg (érthetőek meg)" (1Kor 2,14).
Vajon nem igaz, hogyha akárcsak egyet is hazudsz, az hazuggá tesz téged?" - kérdezem én. "De igen, azt hiszem, igazad van." - feleli. "Loptál el már valamit?" - kérdezem tovább. "Nem."- válaszolja. "Ugyan, most ismerted be, hogy hazug vagy - mondom én - Loptál már el bármilyen kicsi dolgot?" "Igen." - feleli. "Milyen emberré tesz ez téged?" - kérdezem. "Tolvajjá." - válaszolja. "Jézus azt mondta, hogy ha bűnös kívánsággal nézel egy nőre, akkor már paráznaságot követtél el vele a szívedben (Mát 5,28). Tettél már ilyet?" - kérdezem tőle. "Igen, rengetegszer." - válaszolja. "Akkor most saját bevallásod szerint te hazug, tolvaj és parázna vagy a szíved mélyén és meg kell majd állnod Isten előtt az ítélet napján. Ráadásul csak három parancsolatot néztünk meg a tízből. A többi hét, mint egy-egy ágyú szegeződik rád. Használtad Isten nevét hiába?"- kérdezem. "Igen, de próbálom abbahagyni."-feleli. "Tisztában vagy vele, hogy mit teszel? Egy káromkodás helyett használod Isten nevét. Ezt a Biblia istenkáromlásnak nevezi, és azt mondja, hogy "minden kimondott szóért számot adunk majd az ítélet napján" (Mát 12,36). "Az Úr nem hagyja büntetés nélkül azt, aki az Ő nevét hiába felveszi" (2Móz 20,7 ). A Biblia azt mondja, hogy ha gyűlölsz valakit, akkor gyilkos vagy (1 Ján 3,15 ). Isten törvényében az a csodálatos, hogy Ő a szívünkbe írta bele azt. Ahogy a Róma 2,15 írja: "a törvény cselekedete be van írva a szívükbe. Erről lelkiismeretük és egymást vádló vagy éppen védő gondolataik együtt tanúskodnak majd" Ebben a szóban, hogy 'lelkiismeret' benne van az a szó, hogy 'ismeret' azaz tudás. Ezért amikor valaki hazudik, bűnös vágyat melenget, házasságot tör, Istent káromolja vagy paráználkodik, az mindaközben tudja, hogy ezek rossz dolgok. Isten minden embernek adott világosságot ebben. A Szent Lélek meggyőzi őket bűn, igazság és ítélet tekintetében (Ján 16,8 ) A bűn törvényszegés, (1Ján 3,4) az igazság a törvényből származik, (Róm 10,5; Fil 3,9 ) az ítélet pedig szintén a törvény által van. Tehát egyrészt vádolja őt a lelkiismerete, - hiszen Isten törvénye fel van írva a szívébe (Róm 2,5) - másrészt a törvény is elítéli őt. Ezért a következőt kérdezem tőle: "Tehát, ha Isten az ítélet napján ezek alapján a szempontok alapján ítélkezik feletted, vajon ártatlannak, vagy bűnösnek fog találni?" "Bűnösnek."- válaszolja. "Nos, mit gondolsz, a Mennybe, vagy a Pokolba fogsz kerülni?" - kérdezem. És a szokásos felelet az, hogy: "A Mennybe."

Ez a modern evangélium eredménye. Megkérdezem hát tőle: "Miért gondolod így? Azért, mert azt gondolod, hogy Isten jó és elnézi a bűneidet?" "Igen, így van. El fogja nézni a bűneimet." - feleli. "Rendben, vegyünk egy bírósági ügyet, mondjuk, hogy megerőszakoltál és megöltél valakit, mellesleg drogokkal is üzleteltél - nagyon súlyos bűncselekmények. A bíró meghozza az ítéletet és kimondja: "Bűnösnek találtam. A jelenlevő bizonyítékok magukért beszélnek. Van még valami hozzáfűznivalója, mielőtt kiszabom a büntetést? Erre te azt mondod: - "Igen, bíró úr. Csak azt szeretném mondani, hogy én hiszem, hogy a bíró úr jó ember és ezért elnézi majd a bűneimet." A bíró valószínűleg így felelne:- "Egy dologban igaza van, valóban jó ember vagyok, és éppen a jóságom miatt fogok a törvénynek érvényt szerezni, és igazságot szolgáltatni. Mivel jó vagyok, azért meg fogok bizonyosodni afelől, hogy ön megkapja a büntetését. Tehát éppen az a dolog, amelytől a megmenekülésüket remélik a bűnösök, az fogja őket elítélni az ítélet napján. Ez pedig nem más, mint Isten jósága, éppen ez fogja kárhoztatni őket. Hiszen ha Isten jó, akkor a természetéből adódik, hogy meg kell büntetnie a gyilkosokat, az erőszakoskodókat, a tolvajokat, a hazugokat, a paráznákat és az istenkáromlókat. Isten megbünteti a bűnt, bármilyen is legyen.

Mostanra megérthette, hogy a bűn elsősorban függőleges természetű, azaz elsődlegesen "a Menny ellen vétkezett" (Luk 15,21). Másrészt azt, hogy mivel megszegte Isten törvényét, ezáltal megharagította Őt, és ezért Isten haragja van rajta (Ján 3,36). Beláthatja tehát, hogy megmérettetett örökkévaló igazságszolgáltatás mérlegén és híjával találtatott. (Dán 5,27). Mostanra értheti meg az áldozat szükségességét. "Krisztus váltott meg minket a törvény átkától, átokká levén érettünk" (Gal 3,13). "Az Isten pedig a mi hozzánk való szerelmét abban mutatta meg, hogy mikor még bűnösök voltunk, Krisztus érettünk meghalt."(Róm 5,8). Mi hágtuk át a törvényt, Ő fizette ki a büntetést. Ennyire egyszerű. És ezért, ha egy férfi, vagy nő megtér és a hitét Jézusba veti, akkor Isten megbocsátja a bűneit; az ítélet napján tehát, mikor az ő esete kerül sorra, Isten azt mondhatja: "Az ellened felhozott vádakat bizonyítékok hiányában ejtettük." "Krisztus váltott meg minket a törvény átkától, átokká levén érettünk" Éppen ezért térj Istenhez, higgy az Úr Jézus Krisztusban (ApCsel 20,21), tedd a kezed az eke szarvára, és ne nézz vissza, mert csak akkor vagy méltó az Isten országára (Luk 9,61). Az a szó, hogy 'alkalmas', azt jelenti, hogy 'kész arra, hogy használják'. Az ilyen embernek fel lett szántva a szíve talaja, azért hogy befogadhassa a beoltott Igét, amely képes megmenteni a lelkét (Jak 1,21).

A legnagyobb szolgálat, melyet ember elnyerhet a Földön, hogy Isten törvényét hirdethesse." Miért? Mert az vezeti a bűnöst, a Megváltóban való hitre és örök életre. Luther Márton mondta azt, hogy "Az evangéliumhirdető első dolga, hogy Isten törvényét hirdesse, hogy ez által mutassa be a bűn természetét."
A Sátán, minden megtévesztés istene, naponta alapít új szektákat. Ez a szekta azt tanítja, hogy a bűnöst nem kell megijeszteni a törvénnyel, hanem Krisztus kegyelmét hirdetve kell nyájasan a lelkére beszélni."

"90%-ban hirdesd a törvényt, 10%-ban pedig a kegyelmet."
A betegség, és annak szörnyű kilátásainak ismerete hozta meg az étvágyad a gyógyszerre. Azt mondja, hogy az emberek szeretik a sötétséget és gyűlölik a világosságot, és nem is jönnek ki a világosságra, nehogy kiderüljön az, amiket cselekszenek (Ján 3,19-20). Ők azok, akik úgy nyelik a hamisságot, mint a vizet (Jób 15,16). De azon az éjszakán, mikor Isten törvényéből szembesültem Isten természetével, megértettem, hogy "Isten az igazságban gyönyörködik, amely a vesékben van" (Zsolt 51,8 ) és ő még a gondolataimat is látja, és az Ő szemében a bűnös vágy egyet jelent a paráznasággal, a gyűlölet a gyilkossággal, tehát azt mondtam "Látom már, hogy ítélet alatt állok. Mit tehetnék hát, hogy igaz lehessek?" És elkezdem éhezni az igazságot. Mintha a törvény sót helyezett volna számba. Ez volt a tanítómester, amely Krisztushoz vezetett engem.

"Nem fogják elfogadni a kegyelmet mindaddig, amíg nem reszketnek az igaz és szent törvény előtt."
"A törvény és kegyelem közti összhang betartása megkímél bennünket attól, hogy hibákba gabalyodjunk akár az egyik, akár a másik területen. Charles Finney szerint "A törvény feladata az, hogy utat készítsen a kegyelem számára. Ha azonban a lelkek tájékoztatásában ezt figyelmen kívül hagyjuk, - teszi hozzá - akkor majdnem biztos, hogy ez hamis reménységhez és a kereszténység alapelveinek hamis bemutatásához vezet, ezzel együtt ahhoz, hogy hamis megtérőkkel töltsük meg a gyülekezetet."
Az a dolog, mely arra ösztönzi a bűnöst, hogy meghallja az Isten Fiának a hangját, nem más, mint a törvény. Ez a tanítómester, amely Krisztushoz vezeti azért, hogy hit által igazuljon meg (Gal 3,24). Testvérek, a törvény működik, megtéríti (megeleveníti) a lelket (Zsolt 19,8). Ez formálja az embert új teremtéssé a Krisztusban, hogy a régiek elmúljanak, és íme, minden újjá legyen.

Tudatlanságból azért mégse mondd azt neki, hogy "Vedd fel az Úr Jézus Krisztust. Ő az, aki szeretetet, örömet, békességet, beteljesedést és örökké tartó boldogságot ad neked. Neked van egy Isten alakú űr a szívedben, amit egyedül csak Isten tud betölteni. Ha házassági problémáid vannak, esetleg a droggal, vagy az alkohollal vannak nehézségeid, akkor csak ad át a szívedet Jézusnak." Nem, így azt éred el, hogy rossz indítékból vállalja az elkötelezettséget.

Inkább azt mondd, hogy "Ó, Istenem, adj bátorságot! Csak annyit mondj, hogy "Figyelj csak, megszabott dolog, hogy az emberek egyszer meghalnak. Ha a bűneidben halsz meg, Isten kénytelen lesz megbüntetni téged, és az ő ítélete rendkívül alapos és részletes. Minden hiábavaló szóról, melyet az ember kimond, arról számot kell, hogy adjon az ítélet napján, ha bűnös kívánságot tápláltál valaki iránt, az olyan, mintha paráználkodtál volna vele. Ha gyűlöltél valakit, az olyan, mintha megölted volna. És Jézus arra figyelmeztetett, hogy az igazságszolgáltatás annyira mélyreható és tökéletes, hogy amikor rád sújt az örök harag ökle, akkor azonnal porrá zúz. Isten áldjon meg."

Nos, testvéreim, amiről én beszélek, az nem egyfajta Pokol lángjaival ijesztgető prédikáció. A Pokol-tüze prédikációk rettegő megtérőket produkálnak. Isten törvényének a használata azonban "könnyező", bűnbánó megtérőket eredményez. Hogyan lesznek a rettegő megtérők? Úgy, hogy az illető meg akar menekülni a Pokol lángjaitól, de a szívében azt gondolja Istenről, hogy Ő kíméletlen és igazságtalan, mivel a törvényt nem arra használták, hogy a bűn rendkívül bűnös természetét mutassák be vele. A Poklot, nem jogos büntetéseként látja, és éppen ezért az irgalmat és a kegyelmet sem képes megérteni. Ezzel együtt arra is képtelen lesz, hogy hálás legyen Istennek az Ő kegyelméért. Pedig a hála az evangelizáció elsődleges indítéka.

A megtérők másik csoportja azonban tisztában van vele, hogy a Menny ellen vétkezett. És annak is, hogy Isten tekintete előtt minden gonosz és jó nyilván van tartva, sőt Isten a sötétségben is ugyanúgy lát, mint a világosságban. Azt is tudja, hogy Isten előtt még a gondolatai is nyilván vannak tartva. Ha tehát a harag napján Isten az Ő szentségében felfedné az ő szívének titkos bűneit, minden sötét cselekedetét és felvonultatná bűnösségének minden bizonyítékát, akkor őt, a tisztátalant igazságosan küldené a Pokolba. De Isten ahelyett, hogy elítélné őt, kegyelmet ad neki. Abban mutatta meg az Isten az Ő szeretetét iránta, hogy mikor még bűnös volt, Krisztus meghalt érte. Térdre ereszkedik hát ezelőtt a véres kereszt előtt és azt mondja: "Ó, Istenem, ha Te ezt megtetted értem, én bármit megteszek Érted. Örömmel teszem a Te akaratodat én Istenem. A Te törvényed be van írva az én szívembe."
Aki azért jön a Megváltóhoz, mert tudja, hogy egy szent Isten előtt kell majd megállnia a harag napján, az sose mond le Isten igazságáról a Krisztusban, hiszen az élete múlik rajta.

Vizsgáljátok az üdvösségetek valódiságát. A modern evangelizáció azt mondja, hogy "Sohase kételkedj az üdvösségedben!" A Biblia azonban pont az ellenkezőjét tanácsolja, mégpedig azt, hogy "Próbáljátok meg magatokat, hogy vajon a hitben vagytok-e?" (2Kor 13,5). Jobb most tudni, mint az ítélet napján. A Biblia azt mondja, hogy "igyekezzetek a ti elhívatásotokat és kiválasztatásotokat erőssé tenni" (2Pét 1,10) és néhányan közületek tudjátok, hogy valami alapvető gond van a hitéletetekkel. Ha a repülőgép rázni kezd, azonnal elvesztitek a békességeteket és örömötöket. Hiányzik belőletek az evangelizáció iránti lelkesedés. Sohase borultok le a Mindenható Isten előtt azzal, hogy "Vétkeztem ellened Istenem, kegyelmezz meg nekem!" Még sohase menekültél oda Jézus Krisztushoz és az ő Véréhez, hogy megtisztítson téged, és még sohase és kiáltottál kétségbeesetten hozzá, hogy "Istenem, légy irgalmas hozzám, bűnöshöz." Hiányzik belőled a hálaérzet, és nem zavar, hogy a bűnösök elvesznek. Egyáltalán nem égsz tűzben Istenért, sőt inkább az a veszély fenyeget, hogy olyan leszel, mint akiket úgy hívnak, hogy 'langyosak' és akiket Krisztus kiköp majd az Ő száján, az ítélet napján (Jel 3,16), mikor tömegek fogják kiáltani Jézusnak: 'Uram, Uram!" Ő pedig azt fogja mondani nekik: "Távozzatok tőlem, ti gonosztevők, ti törvénytelenséget cselekvők. Sohasem ismertelek titeket" (Mát 7,22-23). Akik nem törődtek az isteni törvénnyel. A Biblia azt mondja, hogy "Álljon el a hamisságtól (törvénytelenségtől) mindenki, aki Krisztus nevét vallja."(2Tim 2,19).

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Az űr végtelenjét behálózó élet fejlettségi fokáról